Félvér Herceg, nyár, lopott csókok, sietős távozás, Féregfark; édes sötétség.
Lopott idő
- Mondd, Bella – suttogott Perselus,
ahogy a nyirkos, keskeny utcán elsiető Narcissa alakját figyelte az ablakból.
- Tudod, hogy miért maradtam.
- Tudom.
- Féregfark! – kiabált dühösen a
nő, és megátkozta az ajtó mögött hallgatózó alakot. Arcán vad, őszinte mosoly
ült, ahogy maga felé fordította a fekete hajú férfi fejét.
- Megölted Sirius Blacket – búgta
Piton, és eltolta magától a másikat, hogy egy újabb üveg bort kibontson, és
újra megtöltse a poharakat. Néhány korty után hideg szeme kissé megolvadni
látszott.
- Érted tettem – felelt Bella. Kíváncsian
leste a sötét varázslatok kivédését oktató tanár minden mozdulatát. Szerette
ezt az örökös ridegséget, amit magából sugárzott. Már jó pár éve ismerték
egymást, mégis annyi titok lengte körül a varázslót, hogy a boszorkány soha nem
tudta, mi járhat a fejében. Érzelmeit mindig elrejtette, és ha nagy ritkán ki
is mutatta, csak a szemén lehetett érzékelni a változást.
- Köszönöm – karját a nő dereka
köré fonta, és mélyen a szemébe nézett. Amit szavakkal nem tudott kifejezni,
megtette a sokat mondó, nyers pillantásokkal. Ezek mindig őszintébbek voltak,
mint bármilyen kimondott szó.
- Ez természetes. Bárkit megölnék
neked.
- Tudom.
Újabb vad mosoly. Egy vágytól
izzó és egy fájdalmas tekintet. Összeérő ajkak.
- Miért tetted le a
Megszeghetetlen esküt? – kérdezte Bellatrix. Türelmetlenül várta a választ,
mert tényleg nem tudta, miért tette meg ezt Perselus.
- Mert te kértél meg rá – mondta
a kérdezett, és komolyan nézett a nőre, mintha nem értené a kérdés mivoltát. Hiszen
olyan nyilvánvaló volt az ok!
- Meghalnék érted. Egy szavadba
kerül – folytatta. Sápadt arcán az árnyak játszottak, ahogy behúzta a függönyt.
Minden mozdulatát kísérte egy ragyogó szempár.
- Nem maradhatok sokáig. Nem
gyanakodhatnak – suttogta a dús, kócos sötét haj tulajdonosa, és újabb csókkal
ajándékozta meg vendéglátóját.
- Mikor látjuk egymást
legközelebb?
- Nem tudom. De a jel izzásából
rá fogunk jönni – lehelte szomorkásan ezt a keserű mondatot a férfi szájába. Az
ajtó felé indult, keze néhány másodpercig a kilincset szorongatta tétován.
- Vigyázz magadra – sóhajtotta Piton,
majd bezárta az ajtót. Ugyanúgy nézte Bella távozó alakját, mint korábban
Narcissáét.
Egyedül maradt Féregfarkkal.
Ismét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése