Szóval, helló.
Ez egy aprócska helyzetjelentés lesz a suliról.
Egyébként jó minden. Illetve majdnem minden.
A legtöbb óra tetszik és a tanárok nagy része is rendes.
Hétfőn angolom van a cukibácsival, és utána népzeném a cukinénivel.
Kedden egyháztörim van a viccesbácsival (nem kötelező bejárni, ezért a 3. órára a kb. 160ból 18an jelentünk meg) és pszichológiám az arinénivel.
Kedden egyháztörim van a viccesbácsival (nem kötelező bejárni, ezért a 3. órára a kb. 160ból 18an jelentünk meg) és pszichológiám az arinénivel.
Szerdán túl hosszú napom van. Két másfél órás magyar (a néni rendes amúgy), tanulásmódszertan a 'fullosbácsival', két óra szünet, rajz az álmodozónénivel, filozófia az édinénivel, ének-zene a jófejbácsival, 8ig.
Csütörtökön természetismeretem van a tanítaninemtudónénivel, és neveléstörténetem a rendesdékánbácsival.
Pénteken csak matekom van, a túllehetélninénivel.
Csütörtökön természetismeretem van a tanítaninemtudónénivel, és neveléstörténetem a rendesdékánbácsival.
Pénteken csak matekom van, a túllehetélninénivel.
A kollégium is egyre inkább kikupálódik, már fent is zuhanyozhatunk, és kaptunk zuhanyfüggönyöket is. Valamint a mi szintünk konyhájában van mikró, kenyérpirító és vízforraló is.
Már csak az éjjeli ajtócsapkodásokat, vihogásokat, rohangálásokat és sikítozásokat kellene elsimítani, és teljesen jó lenne a rendszer.
Azért hiányzik nekem Bonyhád.
Időközben 19 lettem. De ugyanígy itt vagyok és állok itt egyedül, ebben a nagy városban, tele hímnemű egyeddel. Kár, hogy a mi karunkra csak korlátozott számban és korlátozott elérhetőséggel járnak közülük (aki van, foglalt). A múlt héten láttam egy srácot a metrón, aztán vele álmodtam. Jön a tél és megint itt kezdek bespleenülni.
Ami azért is probléma, mert mostanában jól áltattam magam az olyan szingli-előnyökkel, mint például, hogy így akadály nélkül csoroghat a nyálam az összes jóképű és kevésbé jóképű színészre, nyugodtan ugrálhatok és írhatok romantikus és nyáltócsában úszkáló fanfictionöket. Eddig ez bevált. De nem tudom, az ehhez hasonló praktikák mennyire időállóak - remélem azért odáig nem fog fajolni a dolog, hogy beköltözök a sarokba és kiabálok, hogy I deserve to be loved.
Egyébként elkezdtem egy új sorozatot, a Once Upon A Time-ot. Tetszik. Tetszik a színészválasztás, a cselekmény, a karakterek, a mesék átírása és a szálak találkozásai. És, nem mellesleg, tele van szép emberekkel. Bezony.
Na jó, ez lennék mára. Nem akarok nagyon begubózódni a magányba, de félek, hogy az lesz a sorsom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése