nem tudom

nem tudom, nem tudom, nem tudom

nem tudom, hogy is kezdhetném ezt az egészet, annyira nem ismerem őt, miközben valamennyire mégis

nem tudom, hogy mit is kéne lépnem, hogy is kéne viselkednem vele

nem tudom, mert olyan fura ez a helyzet most így hirtelen, nem éltem már rég át ilyet

nem tudom, mert reménytelen az egész helyzet, reménytelen, és valahogy reálisan belegondolva mégsem az

nem tudom, én nem érdemelnék meg olyan embert magam mellé, amilyen ő, túl jó lenne hozzám

nem tudom

nem tudom, hogy mit tegyek, hogy van e értelme tennem bármit is, hogy vajon ő mire is gondol, hogy gondol-e bármire

nem tudom, hogy lehetne-e bármi is egyáltalán, mármint olyan lehetetlennek tűnik a dolog

nem tudom, mert miért is tetszhetnék én neki

nem tudom, nem tudom

nem tudom, és azt sem tudom, hogy szeretném-e tudni